Jah. Ideje már írnom valamit.
Készülök az útra, kaptam egy csomó könyvet (6-ot), hogy tanulmányozzam, olvasgassam. Tegnap már, hû de nagyon fájt tõle a fejem.
Mindegyik a Buddhizmusról szól, néha elég nehéz megérteni, de alakúl, és közben tanulom kicsit a nyelvet is. A végén még teljesen átszellemûlök.
Meg a végén még egész jól megértetem magam kint. Persze a legfontosabbakkal csak, éhes, szomjas, köszönöm, fáradt stb.
A papírokat mesterem intézi, mert meghívója van. Az õ nevére + egy tanítvány. Csak egy Mester és tanítványa m(l)ehet, mint a Sith-eknél. A Jediket amúgy is utáljuk.
Na, de komolyra. Holnap megyünk nézni laptopot, meg sok egyebet.
Csütörtök: doki. Áááá. Szuri hegyek. Utálom a szurit. *hiszti* Ha túlélem, akkor sinen vagyok.
Anyu örül, hogy megyek, lehet, hogy õ is lelép. Ezek a nõk! Na mert Ebettel valami nagy bizniszen dolgoznak, és ahoz majd ki kell menni külföldre, úgy 1 hétre. Ha bejön, és nem vigyázunk a végén milliomosok leszünk.
Itthon most minden ok., Moncsi nem beteg, Ebet fõz, anyu dolgozgat, én meg jófiú.
Szeretnivalókedvesédespofa, ha nem tudnátok. Ezt most karikor párszor végighalgattam. Úgy tûnik ezt már nem növik ki, bármit csinálok.
Na meg mellesleg az e-mail címem törõltem, a régit, lett viszont msn-em. Kemény meló volt. Mármint nekem.
" Ha nem szeretnék, miért tanítanék? A tanítás szeretet.
A tanítványaim megütése igazi szeretet."
Si-heng imád engem!
Utolsó kommentek