A "játék lényege"
1/ Ha Téged jelölnek rakd ki a blogodba ezt a képet,
és írj egy bejegyzést a gyermekkori emlékeidrõl.
2/ Nevezz meg 7 bloggert akinek szívesen továbbadnád a feladatot.
3/ Linkeld be a blogok címét, azt is akitõl kaptad.
4/ Privát üziben értesítsd a kiszemelt bloggereket.
Na. Mert ezzel lógok/tam.. De mível ilyeneken (is) röhögtünk tegnap..
Bár ezek inkább mások emlékei..rólam..
Egy karácsonyi..
5 éves voltam, és jött a karácsony.
Anciék már elõre örültek hogy micsoda ajándékot szereztek nekem..
Eljött a karácsony..
Bemegyek a fához.. És..
Egy nálam nagyobb felfújható Donald kacsa állt a fa mellet..
(mesélésük alapján)..
Én frászt kaptam tõle.. Átmentem a szoba másik sarkába és onnan stírõltem a kacsát.....
Majd..
Nekiiramodtam...
Odarohantam a kacsához bevertem neki egy hatalmasat, majd visszarohantam a túlóldalra..
Vártam mi lesz..
Aztán állítólag megbékéltem vele..
Egy nyári..
Volt egy vidéki ismerõsünk akit kicsiként nagyon szerettem (már nem él).
Hatalmas ember volt.. Vonatvezetõ.. vagy minek hívják..
Úgy méreteiben alkalmazkodott a mozdonyhoz..
Én folyton vele sétáltam.
Felnyújtottam a kezem, majdhogynem lábujhegyen, õ neki ugy is le kellet hajolnia hogy elérjem..
Hát igy sétáltunk..
Kaptam pár szem cseresznyét..
És míg az egyikkel foglalatoskodtam, a többivel nem tudtam mit csinálni..
Körbenéztem kire bízhatnám õket..
Csak erre a nagy emberre mertem..
Odaadtam neki õket, hogy vigyázzon rájuk..
de..
kikötöttem:
"De ne vedd a szádba õket!"
Hát..Õk emlékeznek ilyenekre rólam..
Meg kéne neveznem 7 mókust aki ezt megcsinálja, de szerintem mindenki csinálta..
Aki nem és van kedve..hajrá..
Utolsó kommentek