A mai meg tegnapi napom jó volt. Leírok csak néhány emlékezetesebb történést. 
Mert a tegnapi dilidokit, meg edzést elógtam. Haverokkal csavarogtam, meg ma is. Most értem haza. 
Szóval, mielõtt azt hinné valaki, hogy anyagoztam, hát nem. Bizony ám. Csak csavarogtam.
Szóval a történések.
Éhesek lévén elmentünk kajázni, pénz hijján lakókocsi feelinges dolog volt. 
A kocsi mellett kajázunk, közben dumálunk, és hallgatjuk a rádiót ami bent szól. Politikai betelefonálos mûsor. Erre az eggyik betelefonáló:
"Én szeretem Gyurcsányt, nagy színész, szeretném több darabban látni."
Szakadtunk a röhögéstõl. Ez milyen beszólás.
Másik. Megyünk le a metróhoz, és pont bent áll. Na spuri, hogy ne kelljen várni a következõre.
Futunk, már közel van, erre bemondja. Hogy csukja az ajtókat. Sprint. Haverom ugrik be, és pafff, lefejeli az ajtókeret tetejét, majd beesik.
Mi meg szakadunk a röhögéstõl, és már nem tudunk beszálni.
Akik ott állnak halkan kuncognak, miután nekünk már folyik a könnyünk, és elfekszük. Na eddig bírták. Aki látta hangosan elkezdett röhögni.
De a hülye, minek ugrik ha nálam is magasabb.
A következö megállónál leszált, mi meg ott beértük. Mesélte, hogy a kocsiban is micsoda visszafolytott kuncogás volt.
Vidítjuk a népet.
Hmmm. Jah. Kabarét is hallgattunk haverom telefonján. Kiderült, hogy ha egy férfinak nem fér el a piperecucca egy szappantartóban az buzi.
Há mondom:
- Nekem nem fér el, hogy férne.
- Akkor buzi vagy! - így Fecó.
- Nem! Csak az anyjára ütött. - közli Ricsi.
Nah ilyesmik voltak. De valamit még akartam, csak elfelejtettem. 
De ha eszembe jut pótlom.
Hazaérek, be netre blog, ésss..... Nincs moon. 
Padló, vagy alá. Ilyet. Most nagyon elkenõdtem.
De remélem valahogy még majd tudok vele beszélni, meg ilyesmi. 
Utolsó kommentek