ToPa

Mai terv..

Minnyá menek bolt, aztán sütnöm kell tortát..  megkértek..
Aztááán.. Hm. Talán benyomok valami filmet..

És.. Hideg van kint bakker és fúj a szél..

1.) Nézem hogy kik jelõltek kedvencnek.. Fele nem is olvas szerintem akkor minek? Hahóóó... Hallgatag olvasók... Vagy csak bent vagyok felejtve.. Nemáá.. Mi az értelme?

2.) Néztem a viták utáni kommentet is.. Aki lekoptat mit akar? Hogy gondolta??? Egyáltalán mit gondolt? Hogy miután elküld a picsbe érdekel? Minek olvas egyáltalán?

Ala.. Vajas-mandulás-cukros pite..
Istenii..
(me én csináltam)..

Amugy mostam, meg a kutyát is megfürdettem, nyírtam (nehogymá fizessek érte).. És.. Asszem más nem..

Házi sütire éhezek.....

Háát...

Sütök..

Írtam már haverom anyjáról.. Pont nõnapkor kapta meg tõle az infót hogy haldoklik.. (hát nincs is jó börben, a 2 hét a "túlzott" becslés volt)..
Ma beszéltem egy másik haverommal.. Hoogy mikor ütközünk és stb miatt hívtam.. Erre mondja hogy most szabin van.. kénytelen volt kivenni.. Meghalt az apja és segít intézni a dolgokat..
Meséltem neki másik haveromról anyjárol.. Õ is ismeri.. Sõt.. Õk osztálytársak voltak..
Jól megbeszéltük hogy mi is van..
Erre mondja:
"Nah.. ez összejött nekünk (a baráti társaság).. Akiknek bejön az élet.."

Nah igen..
Amugy huszonéves srácok.. Szóval.. Tré..

Túl sok minden volt felém hirtelen..

Az itteni viták..
Amik részben felhoztak egy emléket..
Nem szól senki ellen (akinek nem inge ne vegye magára), nem célzok semmire, egyelõre nem is akarom boncolgatni, nem kifogás mostani életemre (soha nem használtam oknak ezeket az emlékeket a drgogozásra, és most sem hiszem hogy ez/ezek miatt csinálom.. Nem mondom és magam sem hiszem hogy ez miatt élek ugy ahogy)..
Részben másért írtam le..
Írtam azt a címû posztot nemrégiben hogy: pót...
Amit nem magyaráztam meg..
A lényeg az hogy anyukámnak alakul egy komoly kapcsolata.. És.. És részben ezért is írtam le az emlékeim.. Igyekszem nyíltan fogadni Andrást (a pót).. És talán igy egyszerübb lesz.. Nem mondom hogy amugy nem fogadnám, deee..
Mindegy.. Ez olyan zavaros bennem is.. Kijött azt kész.. 7 év után... Lehet most volt itt az ideje vagy most "lépem" át igazán.. Nem tudom.
Amugy ismerkedem az Ancipasival.. Normálisnak tûnik..
Majd kiderül..

Iskolábol ment haza a fiú. Nyugodtan sétált, élvezte hogy meleg van már és süti a nap. Polóra vetkõzött.
Boldog volt. Jó napja volt. Jó jegyet is kapott. *Mit kapok vajon anyutól a születésnapomra. Már csak pár nap.* töprenget miközben egy követ kezdett maga elött rugdosni.
Hazaért. Elõvette kulcsait, bement. Halkan ment be. Nem szeretett hazamenni, soha nem tudta mi vár rá.
Egy kutya fogadta az elõszobában. Megörült. Szerette az állatokat.
*Ezt kapom vajon a szülinapomra elõre? Dejóó lesz legalább itthon is valaki akivel játszhatok*
Halotta hogy nyikordul az ajtó. Hangjából tudta, ez a "szülei" háloszóbája.
Felnézett.
Mostohaapja állt elötte.. Gyomra görcsbe rándult. Tudta jól, hogy õ ma semmi rosszat nem csinált, de tartott tõle., nem mert rá mosolyogni. Sem a kutyához érni, ránézni. Nem kapott rá engedélyt, nem akarta ingerelni az "apját".
Mostohája sem mosolygott, csak nézte. Nem lehetett semmit leolvasni az arcáról.
Csöngetés törte meg a pillanatot.
Hátrafordult, hogy kinyissa az ajtót. Az egyik házban lakó néni volt.
Mostoháját kereste.
Beengedte.
Mostohaapja már mosolygott. Kedves volt és nyájas. Mindenki szerette. Mindenki kedvesnek ismerte.
A fiú émelygõ gyomorral nézte a mézesmázoskodást.
Inkább a kutyához fordult. Megsimogatta.
El is feledkezett az undortól amit érzett még az imént.
Gondolataiban beszélt a kutyához. Biztos volt benne hogy a kutya, azzal az értelmes szemeivel, az hallja a gondolatait, érzi.
*Te leszel a barátom itthon, majd hozzád bújok ha megver és nincs itthon anyu. Majd játszunk ha nincs itthon Õ. Majd etetlek, itatlak és fésüllek hogy szép legyél és egészséges. Tudod. Nem gondoltam hogy kapok egy kutyát. Õ mindenkinek mutatja hogy jó ember, mindenkit elbûvöl. De nem olyan hazudik, színlel. Te se higyj neki.*
A kutya bolintott. A fiú biztos volt benne hogy megértette.
*Akkor jó. Jól megleszünk, csak figyelnünk kell hogy minnél kevesebbet hibázzunk.*
Mosolyogva játszott a kutyával. Élvezte hogy van itt még valaki aki a barátja lehet.
A szomszéd néni megsimogatta a fiú fejét, majd a kutyát és elment.
Hirtelen érte a támadás. Egyáltalán nem számított rá. A mostohája megfogta a karját és a falhoz vágta. Feje érkezett elsõként a falhoz.
Nem értette. Meglepõdött. *Pedig már nem szabana hogy meglepõdjek*. Könnyei önkéntelenül megindültak, de inkább nagyobbra nyitotta a szemét. Tudta hogy igy esélye van rá hogy nem csordulnak ki.
Felnézett a mostohára. Az elöbbi negédes ember helyett egy vadállat állt ott.
*Hisz nem tettem semmit. Mit tettem? Most miért? Nem bántottam a kutyát se. Illedelmesen elköszöntem, ahogy elvárja....................* Pillanatok allatt cikázott át a fejében hogy mit hogy csinált, mit tett. Mi lehet az ok.
A férfi fölé magasodott. A szeme és az arckifejezése félelmetes volt, ijesztõ, õrülettel tele.
Nézte az "apját". Várta az ítéletet. Mert valamiért kikap azt tudta, de azt nem hogy miért. Nem félt, azon rég túllépet. Kontrolálta a testét, az érzelmeit. Nem mutatott semmit.
Várt..
A férfi végre megszólalt. Ráförmedt, ráordított.
- Mit nyulkálsz a kutyámhoz? Mit képzelsz ki vagy? - közben felrántotta és újra a falhoz vágta.
*A kuyta??????* Nem értette.
- Ilyen egy neveletlen patkányt mint te!!!! De majd én megnevelek!!! - örjöngött a mostoha.
Nem ilyedt meg, ha tûr és azt teszi amit elvár hamarabb vége lesz. Tudta milyen ha veri. *Nem fog megütni. Rugni fog, nem fog miattam lehajolni.* Befeszítette ízmait, hogy minnél kevésbé fájjon, a falnak dölt a sarokba.
Nem rugott.
Gunyoros lett az arca.
A kutyához fordult:
- CSIBÉSZ!! FOGD MEG!!!
Jeges rémület.........................................

Tényleg bocsánat..

halálbunkó vagyok.. egy szemét..

Ocsároljatok..

Azt szeretem!!!!!!!!!!!!!!!!!

GYERÜNK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Szia Nand

Segítséget szeretnék kérni tõled. Tudom pitiáner ügy és stb.. De blogolnak se jó a vita.
Én vagyok vitába (Tommy' ) egy Don't (Dont' Cry) nevû emberrel..
Nem érdekel engem ki a hibás már. Én nem voltam ocsmány vele nem akasztottam rá jelzõket és stb.. Van egy ocsmány stílusa..
Én unom, de nem száll le rólam..
És sokan unják..
Nem kérek igazságtételt.. Tilts és törölj mindkettõnekt blogolról, mert én se fogom folyamatosan türni hogy pocskondiázzanak..
Más megoldást nem látok..
Nem magam miatt.. Erõs elõítélet van.
De unják sokan..Én nagyon..
Inkább töröld mindekettönk blogjait meg mindent..

...........................................................................
Mert semmiképp nem fogom azt "hallgatni" hogy rágalmazzon..

Köszönöm
Tommy