Vége a dadáskodásnak.
Nem volt vészes, egész jól ment. Megetettem, itattam, babusgattam, játszottam vele stb. Na az elsõ etetés után leizadtam, nem akart büfizni.
De kaptam egy kis segítséget, hogy hogy kell ezt csinálni (köszi moon, meg sokmindent). No szóval, megvolt a büfi is, mert az kell, azt mondták.
Aztán jöhetett az elsõ pelenkacsere. Hogy az milyen büdös volt. De megcsináltam, simán.
Utána alvás volt, és most már el is ment Moncsi baba.
Marha büszke vagyok magamra. Mindketten élünk.
De ezt az anyukák, hogy bírják? Én tök lefáradtam, ennyitõl.
Más, más. Ma amúgy teljesen össze-vissza lettem zavarva, kavarva. Aki érti érti, aki nem az nem. Most erre majd rápihenek. Filmezek anyuval, aztán elmesélem milyen volt.
Utolsó kommentek